Forró volt a könnycsepp, ami végigbukfencezett az arcomon. A piros kapucnim rejtett el a kíváncsi szemek elől. Néztem, bámultam és szerettem volna ha odajön és megkérdezi, miért sírok. Bár ha oda is jött volna, talán elfordulok, letörlöm a könnyem és mosolyogva azt mondom: jól vagyok. Amikor ennyire összeomlik a világom, szükségem lenne rá, hogy átöleljenek, hogy telesírjam valaki vállát a bánatommal.
Később megkaptam. Megölelt és megsimogatott az esti szél. Bámultam a csizmám orrát, az egyre növekvő sárkupacot rajta és nem éreztem semmit. Cigarettafüstbe temetkeztem és kifújtam magamból minden érzelmet.
Nincs semmim.
Nincs senkim.
Sodródok a barázdált világban, csak a sorok váltakoznak állandóan.
A sorok váltakoznak, ahogy az ősz színei is, melyben benne vagy. Minden rossz után jó jön...hol korábban, hol későbben.
VálaszTörlésÖlelés!
Muci, ugye tudod, hogy én itt vagyok Neked?! Még akkor is, ha a héten nem jött össze a tali és fizikailag nem is tudtalak megölelni, de itt vagyok Neked! Mindig! Ezt sose feledd el!!!!
VálaszTörlésAncsi