2012. november 30., péntek

Pillanatnyi legyőzöttség

Néha elég. Néha betelik a pohár és már csak könyörögni tudok, hogy hagyjátok abba.
Ne marcangoljatok tovább. Nincs már mit kitölteni, a határok látótávolságon kívül
esnek. Lemerültem, mint valami elemes kisautó. Eltűnni, megszűnni létezni; ilyenkor
csak erre bírok gondolni. Az önzés felszabadít, de talán el is pusztít.
Ha nem lennék többet, ne sirassatok meg. Csak egy szál virágot dobjatok a vízbe és
közben gondoljatok rám.
Köszönöm. 

1 megjegyzés:

  1. Nana, ilyet ne is írj!
    Pihenj, merülj el Álomvilágba, talán az segít, sokszor egy kiadós alvás után újjászületettként ébredünk, miközben úgy feküdtünk be ágyunkba, mint egy hulla.

    VálaszTörlés