Annyira könnyű azt mondani, hogy nem bírom. Rettenetesen egyszerű engedni a sérelmeknek és a gyengeségnek. Próbálok kapaszodni, erősnek látszani. Nem mások miatt, nem másokat akarok meggyőzni, hanem csak is saját magam. Legyen akármilyen kicsi is az a pozitív, de örülni fogok neki.
Itt a tavasz. Most már ténylegesen. Múlt héten azt mondtam, hogy ezt a hetet kabát nélkül akarom már kezdeni és így is lett. (Talán ez nem segít meggyógyulnom, de lényegtelen.)
Megismerkedtem pár emberrel, akik közt van egy igazán különlegesnek tűnő. Valamiért vonz. Pont úgy, ahogy annak idején Sz. vonzott. Kihívásnak érzem Őt, egy megfejthetetlen rejtvénynek. Élvezet lesz kiismerni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése