Egyre kevesebbet alszom, egyre több az ébren töltött idő. Sokszor úgy érzem magam, mint valami élőhalott. Lézengek és nem tudom hol is lesz az a hely, ahol majd pihenhetek kicsit.
Az érzelmeim kuszák. Nem tudom ki iránt mit érzek, kire van szükségem valójában. Ölelésekbe akarok belefulladni, szorosan belesimulni valaki testébe, egyszerre szívdobbanásokat hallani. Túl akarok csordulni és sírni az örömtől, hogy nem vagyok egyedül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése